Az elmúlt időszakban többször is hangsúly terelődött a hazai bérviszonyokra: a téma általánosan negatív megítélését jól tükrözik a közéleti események, sztrájkot sürgető hangok is. Sokan mindennek alfája és omegájaként tartják számon, hogy mennyit viszünk haza a hó elején, és abból mennyi marad a végére (ha egyáltalán...), így megnéztük, hogy a magyar internetezők mit gondolnak a munkáltatójukról, a munkaerőpiacról, ha a fizetésükről van szó. Mutatjuk!
A Neticle elemezte a nyár végétől késő őszig tartó időszakot (2017.08.12-2017.09.10) amikor befejeződnek a szabadságok és beindul a munkakezdés, a munkahelyváltások szezonja. A górcső alá vett időszakban összesen 5588 bérrel kapcsolatos említés született a magyar weben, vagyis közepesen hot topik a magyar médiában, összevetve a Samsung több mint 41 ezer találatával ugyanebben az időszakban. A negatív jelzővel együtt említett találatok 80%-át adják az említéseknek, ezek közül is messze a leggyakoribb az „alacsony bér” (3599 említés) és ennek kevésbé nyomdaképes változatai. A webes véleményalkotók négyötöde nincs megelégedve a piaci viszonyokkal.
A legtöbb bérrel kapcsolatos említést politikai-gazdasági témák indukálják, amik a munkaerőpiaci helyzettel, feszültségeivel és politikai vetületeivel foglalkoznak.
Ezek alatt gombamód szaporodnak kritikus kommentek. A leggyakoribb kapcsolódó témák az alacsony bérek kapcsán és munkaerő elvándorlása és ebből fakadó munkaerőhiány, illetve a sztrájkba torkolló elégedetlenkedés a rossz anyagi és munkakörülmények miatt.
A legnegatívabb vélemények a kormány bérpolitikájáról és a fizetésekből levont adókról szólnak, de az alacsony bérek negatív hatással vannak a munkaerő minőségére és mennyiségére, megnehezítik a család ellátását is, és az alacsony nyugdíj is gyakori iránya a témaváltásnak és témakapcsolásnak.
A bérezéssel kapcsolatban leggyakrabban említett témák. (a piros a negatív, a szürke a semleges, a zöld a pozitív véleményeket jelzi)
A legnegatívabb témák között felbukkan még a létszámhiány és a pedagógus, ami jól tükrözi az általános helyzetet, hogy a közfoglalkoztatottak, hivatalnokok fizetése „siralmas”. Azonos képzettség mellett nem azonosak a fieztések és a munkakörülmények a két szférában, ahogyan arról a netezők is vallanak.
Facebook komment, szubjektív vélemény az állami és versenyszféra közötti különbségekről (munkakörülmények, bérek, továbbképzési lehetőségek, munkavállalói érdekvédelem egyik és másik környezetben).
A legaktívabb diskurzus a legnépszerűbb közösségimédia-felületen, a Facebookon zajlik (51%), valamint a politikai-gazdasági cikkek alatti kommentekben (23%), de a fórumozók (12%) is előszeretettek cserélnek véleményt a fizetésükről, ahogyan azt a legaktívabb weboldalak is jelzik.
A csatornahasználat megmutatja, hogy egyes online felületeken mennyire aktív a diskurzus a vizsgált témáról.
A legpozitívabb témák a bérekkel kapcsolatban a márka, a modernség, fizetésemelés és a termelékenység, amik jelzik, hogy:
a munkáltató márkának fontos eleme a megfelelő mértékű anyagi juttatások biztosítása és a fizetésemelésről való gondoskodás.
Ezek nemcsak a munkavállalói élményt segítik fokozni, de a céget is pozicionálja a versenytársak között. A megfelelő munkabér az egyik legfontosabb motiváló erő, annak hiánya lerontja az elégedettséget, és nagymértékben ellehetleníti, hogy a munkavállalók kihozzák magukból a legtöbbet. Gyakori párhuzam a saját esetüket, tapasztalataikat megosztó kommentelők között, hogy kénytelenek sokat túlórázni azért a fizetésért, amivel már elégedettek, különben nem elég a havi alapkeresetük.
A bérezéshez kapcsolódó leggyakoribb témák megítélése. Az ábrán látható véleményindex megmutatja, hogy pl. a kormány (bérpolitikájáról) a legnegatívabbak a vélemények.
A fizetéshez kapcsolt tulajdonságok megmutatják, hogy a bérezés fő aspektusait hogyan értékelik a webes hozzászólók. Például a versenyképesség megítélése inkább negatív /nagy a piros rész aránya/, azaz a többség nem tartja versenyképesnek a fizetéseket.
Felvetődnek olyan vélemények is, miszerint az országban nincs munkaerőhiány, csak a szakemberek megfizetését nem szorgalmazzák a munkáltatók, többen pedig európai-magyar, nyugati-keleti országrészek, illetve az multi- és közszféra közötti bérkülönbségeit boncolgatták, az utóbbiak hátrányos helyzetét kiemelve.
"Azért az is szomorú, hogy egy dolgozó magyar családnak egy balatoni nyaralás is luxus, a nyugati árszínvonal miatt, nyugati bérek hiányában.”
Végül érdekes aspektusa a témának az is, hogy milyen érzelmek jelennek meg a bérekről alkotott véleményekben. Az a szomorú, bár az eddigiek fényében nem meglepő igazság, hogy a düh, szomorúság, félelem negatív érzelmek kötődnek az alacsony fizetésekhez, míg a pozitív érzelmeket tükröző találatokban leggyakrabban az élvezettel, a vágyakozással és a bizakodással kapcsolódnak össze.
Az Érzelemtérkép jelzi, hogy a fizetésekkel kapcsolatos webes vélemények milyen érzelmekről tanúskodnak.
Mivel a kommentelők többsége nem elégedett a fizetésével, érvényes lehet a kérdésfeltevés, hogy az elégedetlenség generálta negatív érzelmeket hogyan lehet kezelni, illetve hogy a munkáltatói márka hogyan alapozhat a munkavállalók pozitív érzelmeire a motivációjuk erősítésekor.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
agarik 2017.12.09. 08:56:14
- a bér fedezze legalább a létminimumot. Az jelenleg 170,000+ HUF NETTÓ. Eddig a pontig szó nincs olyanról hogy "a teljesítménnyel nem függ össze a fizetésemelés", mert EZ LENNE A MINIMÁLISAN ELVÁRHATÓ fizettség a megélhetési költségeket és infrastrukturális környezetet tekintve.
- megfelelő mennyiségű munkaerő felvétele. Nem túlóráztatni agyon a népet, nem fenyegetni kirúgással, egyáltalán: nem fenyegetni a munkavállalót.
- a szerződés feleljen meg a valóságnak. A feltételekről a szerződés megkötése ELŐTT tájékoztassák maradéktalanul a munkavállalót.
- a felvett munkaerő megfelelő betanítása. Ha nem áll rendelkezésre a szakképzettség, képzésről gondoskodni. A kellő munkaerőmennyiség felvétele és színvonalra emelése a HRnek feladata, nem pedig a tökéletes alkalmazottra várni. Dolgozzanak meg a pénzükért!
- a munkaerő teljesítményének elismerése. És a főnök ne rohangásszon milliókat lobogtatva azon siránkozva mennyire rossz neki, meg a gazdasági helyzet mennyire nehéz! LÁTJUK hogy dől a pénz, elvárjuk hogy adj belőle nekünk is.
- a munkaerővel tisztességgel való bánás. Pl. csak mert a törvény lehetővé teszi, nem kötelező a munkaközi szünetet hozzácsapni a munkaidőhöz, pláne nem 12 órás műszakban olyan helyen ahol "akkor eszel amikor tudsz". És ne akarj háromműszakos 8-órás alkalmazottat, se váltott műszakos 12-órásat, se egyéb idiotizmust (pl. 4-5-10+ napig folyamatos 12 órás beosztást), mert az emberek BELEHALHATNAK, de minimum durván romlik a teljesítményük.
- ha egy alkalmazott baszottnagy hasznot hozott a cégnek ŐT honoráld, ne feltétlen az egész osztályt. És ne egy szaros vacsorával, hanem valami olyasmivel ami kell neki (pénz, extra szabadság, mittudomén).
- hagyd, hogy maga rendelkezzen a szabadságáról amennyire lehetséges. Bazd meg a 2 hét egybeni, cég által elrendelt szabadságod!
- fizesd a munkábajutását ha egy mód van rá. Ne kötelező alapbér + mozgóbérrel szúrd ki a szemét (amiből utóbbit jövőre megszűntetsz a kötelező emelés miatt). Ne élj vissza az elrendelhető túlórákkal. Ne élj vissza a munkaidőkerettel. A beosztásba ha egy mód van rá engedj beleszólni a munkaerőnek!
- ha lehetőséged van rá, legyél rugalmas! Pl. ha gyereke van és beteg lesz a gyerek, ugyanakkor megoldható a munkavégzés távmunkával - SZERVEZD MEG!
- egyenlő elbánás. Ne csak a cigizőknek járjon a cigarettaszünet!
- ne csinálj profilt abból hogy smucig vagy! A munkavállaló felé se, mert ott fog hagyni első adandó alkalommal (vagy akár a semmibe is ugrik ha annyira tetü vagy).
- hallgass a beosztottra! Hidd el, ha ellentmond, vagy javaslatot tesz, TUDJA MIT CSINÁL. Néha neki is lehet jó ötlete, és ha vmire azt mondja lehetetlen, AKKOR VALÓSZÍNŰLEG AZ IS. Elvégre ő végzi el a munkát amíg te az irodádban ki tudja mit csinálsz.
- nem árt ám az se, ha a beosztott KONKRÉTAN TUDJA mit csinál a felettese. Nem feltétlen a részleteket, bár a helyettesítés miatt abba sem árt belelátni. De ha tudja a beosztott mit csinál a főnök, talán nem gondolja hogy az csak egy élősködő.
- megfelelő munkaeszközök. Fura,de akárhol dolgoztam eddig mindig hatalmas probléma volt a megfelelő mennyiségű és minőségű toll, printer, írópapír, pecsét, tűzőgép, miegymás beszerzése. Pitiáner dolog, és nagyot zuhansz a munkavállalószemében vele! Filléres kiadásról van szó.
- mi lenne ha korszerűsítés normálisan történne? Egyáltalán: történne? Ha az ajtók működnének, nem hámlana a vakolat, időnként kifestetnél, valaki takarítana (mostani helyemen egy egész hétig állt a sitt AZ ÖLTÖZŐBEN mielőtt jött egy takarító és a ZSÁKOKAT kivitte - még egy hét kellett mire porszívót is szerzett), nem még mindig DOS-t használna a vég muzeális gépeken amikhez alkatrész már fel sem lelhető...
- persze fölösleges pénzpocsékolás sem kéne. Csak mert kijött az 1.00001-es verzió, nem kell új gépparkot venni - hogy aztán 10+ évig hagyd elavulni az egészet míg már egyáltalán nem lehet dolgozni a felszereléssel!
- szervezd meg megfelelően a munkát! Olyan nincs hogy "8 órára bejelentelek, de tudom hogy 8 és fél óráig tart elvégezni a munkát, plusz felkészülési idő, és amúgyis érj ide még fél órával korábban eligazításra".
- és ismételten: nem a nyugati bérekért sírunk. A nyugati árak miatt sírunk. Hogy a bérünk nem fedezi a LÉTMINIMUMOT SEM. Szó szerint nem tudunk LAKNI abból amit "kegyeskedsz" fizetni - közben meg az ötödik audit veszed miközben egy segged van. És nem, nem segít a "majd örökölsz", mert a) nem halnak meg a megnőtt átlagéletkor miatt b) ha öröklök is, nem tudok felújítani. Az meg azt jelenti hogy idővel ÖSSZEDŐL A HÁZ ÉS NEM FOGOK TUDNI LAKNI. Újról meg nem is álmodhatok.
Alternatívaként vezesd le nekem, hogyan jöjjek ki a 80,000-es minimálbérből Budapesten, albérletben, hogy még randizni és gyerekre is fussa, meg urambocsá, nyaralni minden évben.
Cseréljünk egy évre. Egy évig én kapom a te béred és te az enyém. És nem, albérletbe kell húznod, nem lakhatsz anyádéknál. 80K-ból.
Nekem nem megy. De biztos csak mert hülye vagyok...
kuki123 2017.12.09. 09:36:14
hogy jött ide a samsung..nem a google?
kuki123 2017.12.09. 12:20:44
Itthon még 340-enből is csak tengődni lehet
Nagyon lassan kaparódik össze a megtakarítás, a röhej katagóriás lakásárakra.
Egyszerűen olyan magas az adótartalmon mindenen, hogy a "drága" külföld olcsóbb.
És jobb minőségű az árú.
Nem beszélve arról, hogy mindenhol át akarnak baszni.
Legjobb példa tegnap Lidl..szokásos tankönyvi eset: leárazva több dolog, gépbe beütve a régi drágább ár. Tök más dolog beütése...figyelem elterelés. végül kiderül turpisság..lazán kaszából visszad...semmi sztornó blokkra írás
Otthon derül ki miért vitették vissza a másik(előző vásárló) zöldséget is a kaszától...
Hát ott is lopott 300Ft-ot
A kib@szott kaszában is egy tolvaj ül...és van pofája azért a pár száz forintért lopni.
Lidl jó fizetés..tolvaj kaszás 2017 magyarország.
Az utóbbi időben olyan szinten látom ezt a totál társadalmi lezüllést.. hogy már hányok az országtól.
agarik 2017.12.09. 21:56:13
Az árúk minőségéről lehet vitatkozni (sokat számít az alapanyagok fellelhetősége, aminél a földrajz is szerephez jut, meg az egyéni ízlés).
Az adók valóban irreálisak, és a szegényebb réteget sújtják - nyilvánvalóan vissza kéne állítani a sávos adózást, és még azon felül kitalálni valamit a supergazdagodók (Andy Vajna, Mészáros Lőrincz, Habony Árpád) megfogására. De először megoldhatnánk hogy ne haljon éhen 5millió magyar.
Az árakat a boltban meg figyelni kell, ezzel nem lehet mit tenni. Rendszeres az is hogy kint marad egy cimke, én kiveszem az olcsóbbat és leadom a pénztárnál hogy bikkmakk, elszúrtátok. Nem túráztatom magam rajta. Az meg hogy példádban neki magasabb bevétele keletkezik papíron, és ezért több kiadása keletkezik a valóságban - had szívjon a hülye.
Nem a "társadalommal" van a gond, hanem a munkáltató/vezető réteggel. És nem az "utóbbi időben", hanem 1950 óta.