Az elmúlt időszakban többször is hangsúly terelődött a hazai bérviszonyokra: a téma általánosan negatív megítélését jól tükrözik a közéleti események, sztrájkot sürgető hangok is. Sokan mindennek alfája és omegájaként tartják számon, hogy mennyit viszünk haza a hó elején, és abból mennyi marad a végére (ha egyáltalán...), így megnéztük, hogy a magyar internetezők mit gondolnak a munkáltatójukról, a munkaerőpiacról, ha a fizetésükről van szó. Mutatjuk!

A Neticle elemezte a nyár végétől késő őszig tartó időszakot (2017.08.12-2017.09.10) amikor befejeződnek a szabadságok és beindul a munkakezdés, a munkahelyváltások szezonja. A górcső alá vett időszakban összesen 5588 bérrel kapcsolatos említés született a magyar weben, vagyis közepesen hot topik a magyar médiában, összevetve a Samsung több mint 41 ezer találatával ugyanebben az időszakban. A negatív jelzővel együtt említett találatok 80%-át adják az említéseknek, ezek közül is messze a leggyakoribb az „alacsony bér” (3599 említés) és ennek kevésbé nyomdaképes változatai. A webes véleményalkotók négyötöde nincs megelégedve a piaci viszonyokkal. 

A legtöbb bérrel kapcsolatos említést politikai-gazdasági témák indukálják, amik a munkaerőpiaci helyzettel, feszültségeivel és politikai vetületeivel foglalkoznak.

Ezek alatt gombamód szaporodnak kritikus kommentek. A leggyakoribb kapcsolódó témák az alacsony bérek kapcsán és munkaerő elvándorlása és ebből fakadó munkaerőhiány, illetve a sztrájkba torkolló elégedetlenkedés a rossz anyagi és munkakörülmények miatt.

A legnegatívabb vélemények a kormány bérpolitikájáról és a fizetésekből levont adókról szólnak, de az alacsony bérek negatív hatással vannak a munkaerő minőségére és mennyiségére, megnehezítik a család ellátását is, és az alacsony nyugdíj is gyakori iránya a témaváltásnak és témakapcsolásnak.

A bérezéssel kapcsolatban leggyakrabban említett témák. (a piros a negatív, a szürke a semleges, a zöld a pozitív véleményeket jelzi)

A legnegatívabb témák között felbukkan még a létszámhiány és a pedagógus, ami jól tükrözi az általános helyzetet, hogy a közfoglalkoztatottak, hivatalnokok fizetése „siralmas”. Azonos képzettség mellett nem azonosak a fieztések és a munkakörülmények a két szférában, ahogyan arról a netezők is vallanak.

Facebook komment, szubjektív vélemény az állami és versenyszféra közötti különbségekről (munkakörülmények, bérek, továbbképzési lehetőségek, munkavállalói érdekvédelem egyik és másik környezetben).

A legaktívabb diskurzus a legnépszerűbb közösségimédia-felületen, a Facebookon zajlik (51%), valamint a politikai-gazdasági cikkek alatti kommentekben (23%), de a fórumozók (12%) is előszeretettek cserélnek véleményt a fizetésükről, ahogyan azt a legaktívabb weboldalak is jelzik.

A csatornahasználat megmutatja, hogy egyes online felületeken mennyire aktív a diskurzus a vizsgált témáról.

A legpozitívabb témák a bérekkel kapcsolatban a márka, a modernség, fizetésemelés és a termelékenység, amik jelzik, hogy:

a munkáltató márkának fontos eleme a megfelelő mértékű anyagi juttatások biztosítása és a fizetésemelésről való gondoskodás.

Ezek nemcsak a munkavállalói élményt segítik fokozni, de a céget is pozicionálja a versenytársak között. A megfelelő munkabér az egyik legfontosabb motiváló erő, annak hiánya lerontja az elégedettséget, és nagymértékben ellehetleníti, hogy a munkavállalók kihozzák magukból a legtöbbet. Gyakori párhuzam a saját esetüket, tapasztalataikat megosztó kommentelők között, hogy kénytelenek sokat túlórázni azért a fizetésért, amivel már elégedettek, különben nem elég a havi alapkeresetük.

 A bérezéshez kapcsolódó leggyakoribb témák megítélése. Az ábrán látható véleményindex megmutatja, hogy pl. a kormány (bérpolitikájáról) a legnegatívabbak a vélemények.

A fizetéshez kapcsolt tulajdonságok megmutatják, hogy a bérezés fő aspektusait hogyan értékelik a webes hozzászólók. Például a versenyképesség megítélése inkább negatív /nagy a piros rész aránya/, azaz a többség nem tartja versenyképesnek a fizetéseket.

Felvetődnek olyan vélemények is, miszerint az országban nincs munkaerőhiány, csak a szakemberek megfizetését nem szorgalmazzák a munkáltatók, többen pedig európai-magyar, nyugati-keleti országrészek, illetve az multi- és közszféra közötti bérkülönbségeit boncolgatták, az utóbbiak hátrányos helyzetét kiemelve.

"Azért az is szomorú, hogy egy dolgozó magyar családnak egy balatoni nyaralás is luxus, a nyugati árszínvonal miatt, nyugati bérek hiányában.”

Végül érdekes aspektusa a témának az is, hogy milyen érzelmek jelennek meg a bérekről alkotott véleményekben. Az a szomorú, bár az eddigiek fényében nem meglepő igazság, hogy a düh, szomorúság, félelem negatív érzelmek kötődnek az alacsony fizetésekhez, míg a pozitív érzelmeket tükröző találatokban leggyakrabban az élvezettel, a vágyakozással és a bizakodással kapcsolódnak össze.

Az Érzelemtérkép jelzi, hogy a fizetésekkel kapcsolatos webes vélemények milyen érzelmekről tanúskodnak.

Mivel a kommentelők többsége nem elégedett a fizetésével, érvényes lehet a kérdésfeltevés, hogy az elégedetlenség generálta negatív érzelmeket hogyan lehet kezelni, illetve hogy a munkáltatói márka hogyan alapozhat a munkavállalók pozitív érzelmeire a motivációjuk erősítésekor.