A negatív visszajelzés is több, mint a semmi

A visszajelzések az élet minden területén előforduló fontos tényezők, nélkülük teljesen elveszettek vagyunk a társadalmunkban. Az életünket átszövő közösségi média hálója még inkább növeli az igényünket a folyamatos visszacsatolásra. Arra azonban kevesebb figyelem irányul, hogy a munkáltatónkkal való viszonyunkat is erősen meghatározza az általa adott visszajelzés – vagy annak hiánya.

e5b3222261d74306218d135c3f63dc45.jpg

Magyarországon az értékelés kultúrája még gyerekcipőben jár, amelyet visszavezethetünk arra, hogy a munkavállalók nagy része egy olyan ideológiai rendszerben nőtt fel, ahol az egyéni érdek elhanyagolható volt. Ezáltal bennük nem is alakult ki igény arra, hogy individuumokként értékeljék a munkájukat. Az újabb generációk azonban javarészt a közösségi média elterjedésének köszönhetően hozzá vannak szokva a folytonos, azonnali visszacsatolásokhoz, reakciókhoz, és munkavállalóként el is várják, hogy visszajelzést kapjanak munkájuk minőségéről.

A multinacionális vállalatoknál, mint például az Avis Budget Group BSC Kft., próbálnak arra törekedni, hogy a munkavállalók automatikusan követeljék az értékelést, valamint olyan közösségépítő közösséget alakítanak ki, ami lehetővé teszi egymás segítését, ezáltal kialakulhat egyfajta lojalitás – derül ki a Portfolio Big Office Day Konferenciáról készült anyagából.

Egy ideális világban az értékelés folyamatos, gördülékeny és nélkülözhetetlen lenne, azonban október végi kutatásunkból kiderült, hogy van még hova fejlődnie a magyar vállalatoknak ezen a téren. Felmérésünk azt mutatja, hogy a megkérdezett dolgozóknak csupán több, mint fele alkalmanként kap visszajelzést. Ezek általában személyes jellegű, értékelő megbeszélések vagy mentorok által adott kritikák, amelyek bár nagyon részletesek és hasznosak lehetnek, az időigényességük miatt nem kivitelezhetőek túl gyakran. Ugyan a digitális értékelés tökéletes alternatívája lehetne ennek, akár emailen keresztül vagy valamilyen erre kialakított rendszer formájában, azonban erre egyelőre kevés példa akad hazánkban.

Visszajelzés nélkül nem lesz elkötelezett a munkavállaló

A jól működő visszajelzési rendszerek nagyban hozzájárulnak a munkavállalók elköteleződéséhez: ha a munkavállaló láthatatlannak érzi magát, könnyebben jut el a felmondásig, mert nem gondolja úgy, hogy számít a munkája. Abszurdnak hangzik, de egy-egy negatív, mégis építő értékelés is erősítheti a dolgozó bizalmát és hűségét a cég irányába, mert egyrészt útmutatást ad neki, segíti a fejlődésben, valamint megkapja azt a visszacsatolást, hogy a munkájával ő igenis befolyásolja a cég működését.

Kutatásunk HR Portálon megjelent összefoglalójában világosan kirajzolódik, hogy a cégek számára egyelőre sokkal fontosabb az elvégzett munka minősége, és elhanyagolhatóbbak a munkavállaló személyes ügyei, szerepvállalása a cégnél. Az is kitűnik, hogy az emberek sokkal inkább reagálnak megfelelően, építő, fejlesztési megoldási javaslatra – nem feszülnek be, rugalmasak az észrevételekkel kapcsolatban –, mint a nyers, negatív kritikára. Ez azt mutatja, hogy a visszajelzés átadásának módját is érdemes megfontolnia az értékelőknek, hiszen befolyással lehet a dolgozó későbbi teljesítményére.

A visszajelzés fejlesztése egyre inkább szükséges, és kikerülhetetlen eleme lesz a vállalatok működésének, hiszen az alkalmazottak hűsége és teljesítménye függ tőle. Ezért érdemes a nyugati országok példáját követni, vagy picit elmélyülni a multinacionális vállalatok által alkalmazott visszacsatolási rendszerek világában, hogy elégedettebb munkavállalókkal és jobban üzemelő cégekkel találkozhassunk az országban.

A bejegyzés trackback címe:

https://munkaltatoimarka.blog.hu/api/trackback/id/tr8515349828
Nincsenek hozzászólások.

Blogunk célja:

Mi, a Hive Creative, azért hoztuk létre ezt a szakmai blogot, hogy minden érdeklődővel megosszuk a munkáltatói márkaépítés titkait. Mi írunk, ötletelünk, elmondjuk tapasztalatainkat, ti pedig kommenteljetek: így lesz teljes ez az oldal!

Friss topikok

Címkék

állásbörze (6) álláshirdetés (3) állatbarát (1) belső kommunikáció (13) belső kommunikácó (1) béremelés (2) betanítás (2) bizalom (1) bme (1) börze (2) branding (2) CSR (1) diákmunka (1) egyenlő bánásmód (1) elbocsátás (1) elemzés (2) előadások (3) employer branding (48) employer branding stratégia (9) építőkritika (1) építővisszajelzés (1) esemény (1) EVP (2) feedback (3) fehér gallér (1) fejlesztés (2) fejvadász (2) felmérés (1) felsővezető (1) fogyasztói márka (5) gyakornok (4) hitelesség (3) HO (1) home office (1) HR (15) hvg (1) ideális munkahely (5) interjú (1) juttatás (1) kapcsolat (1) kék gallér (1) képzés (3) kivándorlás (3) KKV (22) kommunikáció (21) konferencia (3) középvezető (1) közösségi iroda (4) kritika (1) külső kommunikáció (5) kutya (1) márka (9) márkázás (1) marketing (9) maslow (1) meeting (2) megtartás (13) mérhetőség (9) motiváció (7) műegyetem (1) munkaerőhiány (11) munkaidő (3) munkáltató (1) munkáltatói márka (52) munkavállaló (5) nagyvállalat (50) negatívum (2) negatívvisszajelzés (1) nem (1) oktatás (1) önmegvalósítás (2) pályakezdő (2) pihenőidő (2) pozitívum (2) PR (2) pszichológia (2) reklámajándék (1) rendezvény (1) selfdrvn (1) social media (7) SSC (1) szervezeti kultúra (13) sztrájk (1) toborzás (14) tréning (4) vélemény (3) vezető (2) videó (1) visszajelzés (2) Y generáció (7) zaklatás (1) Z generáció (9) Címkefelhő