Az SSC-k, más szóval szolgáltatóközpontok magas bérezést és multinacionális környezetet kínálnak a munkavállalóknak, akik - a Neticle-lel való közös kutatásunk alapján - egyelőre vegyes érzelmeket táplálnak velük kapcsolatban. Szerencséjükre azonban ez a tendencia lassan, de biztosan javul.
A kutatás során elsősorban arra voltunk kíváncsiak, milyen színtereken zajlik az SSC-kkel kapcsolatos kommunikáció, kik és hol beszélgetnek róluk, illetve milyen tapasztalatoknak adnak hangot. Fontosnak tartottuk értékelni azt is, milyen hangnemben, és milyen érzelmektől vezérelve említik meg a szolgáltatóközpontokat a közösségi médiában, fórumokon és a sajtóban. Kutatásunkban a potenciális munkavállalókra fókuszáltunk, illetve azokra, akik már rendelkeznek ilyen jellegű munkatapasztalattal. A kutatás során egyesével is vizsgáltunk több hazai SSC-t is, így például a GE, IT Services Hungary, Morgan Stanley, IBM, Avis, Vodafone SSC megítélését.
Kiindulópont: az SSC-k ígérete
Az SSC-k jellegükből adódóan sokszínű, multinacionális, nyelvtudást igénylő munkahelyekként gyakran ígérnek belátható, transzparens karrierutat és akár külföldi lehetőségeket is. Felvételkor a legnagyobb hangsúlyt – valamilyen végzettség mellett - az erős nyelvtudásra fektetik. Külön említendő a magyar viszonylatban kiugróan magas bérezés, ami az SSC egyik legfőbb vonzerejét adja: az sem ritka, hogy egy pályakezdő több mint 300.000 forintos nettó fizetést vigyen haza.
A kommunikációs zaj legerősebb csatornái
Ahogy azzal számolni lehetett, a sajtómegjelenések mellett az SSC-k a közösségi oldalakon jelennek meg elképesztő arányban: ezeken a fórumokon történt az említések negyven százaléka. A Facebook csoportok mellett, a gyakorikerdesek.hu-n zajlottak beszélgetések a szolgáltatóközpontokban történő munkavállalás előnyeiről és hátrányairól. Ebből következően a munkaerőt toborzó szolgáltatóközpontok számára hasznos lehet figyelemmel követni, akár stratégiájuk központjába állítani ezeket a platformokat, ahol a leendő munkavállalók véleményével találkoznak, Facebook hirdetéssel pedig akár közvetlenül is elérhetik a hozzászólókat.
A potenciális munkavállalók konklúziója: SSC mint „B terv”
A megjelenésekből, fórumbeszélgetésekből és a vizsgált közösségi médiás posztok tartalmából kiderült: a diplomás, angolul vagy más idegen nyelven beszélők körében az SSC-kre sokan gondolnak "B tervként". Jó alternatívának tekintik, ha egyéb területen (amely akár szorosabban kapcsolódik a végzettségükhöz) nem tudnak elhelyezkedni, vagy az eredeti szakmájukban biztosított feltételek számukra nem optimálisak, esetleg kissé ötlettelenek a pályaválasztással kapcsolatban. Az interneten fellelhető információk alapján a jövőbeni munkavállalók úgy gondolják, hogy aki különleges, kevéssé ismert nyelvet beszél, annak szinte garantáltan helye lesz valamelyik SSC csapatában, sőt: sokak szerint, már érettségivel és egy idegen nyelvvel érdemes megpályázni az ilyen állásokat. A fórumokon emellett közgazdászoknak, kevéssé ismert egyetemeken vagy főiskolákon végzetteknek, ex-bölcsész hallgatóknak is gyakran ajánlják a szolgáltató központokat.
1. ábra - Fórumokon beszélnek leggyakrabban az SSC-kről: sok kérdésre keresik velük kapcsolatban a választ a felhasználók. Forrás: Neticle
A kapcsolódó érzelmek az élvezet-félelem tengelyen mozognak
Míg néhány éve az ilyen foglalkoztatást sokan akta-tologatós, robotikus rabszolgamunkának képzelték el, a presztízse mára növekvőben van. A munkavállalót kizsigerelő multik képét lassacskán átveszi a kulturált munkahely, ahol méltányos fizetésért rugalmasan lehet dolgozni. Ennek hatására a szimpátia az SSC-k iránt lassan, de biztosan növekszik. Egyéni eltérések természetesen vannak: az, hogy a munkavállalók mennyire elégedettek a munkaórák flexibilitásával, vagy épp a családbarát intézkedésekkel, munkahelye válogatja, az általános megítélés ezzel együtt javuló tendenciát mutat.
Az első, meghatározó érzés egyelőre ugyan a félelem, másodsorban azonban már megjelenik az élvezet és a vágyakozás is. A félelem többek között a túlórákhoz köthető. A közvetlenül ezután említett két pozitív érzelem, az élvezet és a vágyakozás viszont mutatja, hogy az SSC-ben való karrierépítés egyre vonzóbb a pályakezdők előtt - akik pedig már elhelyezkedtek, azok a jó tapasztalataiknak (is) adnak hangot.
A megítélés fokozatos, hónapról hónapra történő javulását mutatja, hogy egy tavalyi, hasonló kutatás eredménye szerint a düh volt a legjellemzőbb érzelem, amit a szolgáltatóközpontok kiváltottak az internetezőkből - mára viszont a düh már meg sem jelenik a legfontosabb érzések között.
2. ábra - az SSC-khez köthető érzelmek. Forrás: Neticle
A helyzet javul, de még van hova fejlődni
„Összegezve elmondhatjuk, az SSC-k egyre vonzóbb opciót jelentenek a magas fizetési igényű és szakmai preferenciát tekintve rugalmas pályakezdőknek. Ennek további erősítéséhez kiemelten fontos lenne, hogy eloszlassák a felmerülő félelmeket” – mondja Tóth-Nagy Péter, empolyer branding szakértő. „Látható, hogy a juttatási csomagok, illetve a már SSC-nél dolgozók visszajelzései erős alapot szolgáltatnak a pozitív márkakép megteremtéséhez. Ha a szektor képviselői emellett tudatos lépéseket tesznek, hogy reagáljanak a munkavállalók kételyeire, akkor könnyen leszámolhatnak a még fennálló előítéletekkel is” – fogalmazott Tóth-Nagy Péter.
Mit is takar pontosan az SSC?
A szó az angol Shared Service Center, azaz szolgáltatóközpont rövidítése. Rendszerint nemzetközi nagyvállalatok kiszervezett egységeit takarja– legyen az akár számvitel, ügyfélszolgálat, IT szolgáltatások, HR vagy sales. Ezek a központok praktikus és gazdasági okok miatt létesülnek: az adott cég egy földrajzi helyen fogja össze a területtel kapcsolatos operatív feladatokat. A cél kettős: egyrészt az így összehangolt területeken – a folyamatok átláthatósága miatt – általában nő a szolgáltatás minősége, másrészt ilyen módon a költségek is lefaraghatóak.
Tekintve, hogy Magyarország központi elhelyezkedése előnyös, a nyelvtudással bíró, képzett munkavállalók száma pedig relatíve magas, egyre több SSC létesül: 2018-as adatok szerint már a budapestiek 5 százaléka szolgáltatóközpontban dolgozott, de a vidéki városokban is egyre nagyobb számban vannak jelen – főleg egyetemvárosokban, pl. Szegeden.
