A veszélyhelyzet első hónapjának vége felé közeledve már most látszik néhány nagyon erős hatás a piacon, amellyel mindenképpen számolni kell majd. Az egyik ilyen hatás a szolgáltató szektor várhatóan lassabb feléledése.

Számos étterem, kávézó, szálloda volt kénytelen szélnek ereszteni munkavállalóit. Amikor a gazdaság elindul újra a növekedési pályán, ezen szolgáltató egységek szépen fokozatosan újra ki fognak nyitni, hiszen igény lesz rájuk.

Ez az igény azonban várhatóan nem azonnal és nem egyszerre, nagy mennyiségben fog jelentkezni, hanem fokozatosan.

Ennek hátterében két ok húzódhat meg. Egyrészt azok a potenciális fogyasztók, akik átvészelik a válságot anélkül, hogy az különösebben megterhelné anyagi helyzetüket, viszonylag kevesen lesznek. Ráadásul ennek a rétegnek is hozzá kell nyúlnia a tartalékaihoz, hiszen ők is megérzik a gazdaság visszaesését. Várhatóan ők sem kezdenek el esztelenül wellness hétvégézni, étterembe, színházba, kávézóba járni. Másrészt azok, akik a veszélyhelyzet alatt elveszítik a munkájukat és ténylegesen a túlélésért küzdenek, szintén lassabban térnek majd vissza a veszélyhelyzet előtti fogyasztási szokásaikhoz. Ezt a folyamatot erősítheti, hogy a válság elején elbocsátott munkavállalók közül azok, akik a válság után sikeresen elhelyezkednek, egyáltalán nem biztos, hogy vissza fognak térni korábbi munkájukhoz. Akiknek pedig ez nem sikerül, azok - különösen egy elhúzódó válság esetében - vélhetően annyira súlyos helyzetbe kerülnek, hogy fogyasztói potenciáljuk talán évekig nem éri el a válság előtti szintet.

A lassan induló kereslet, a szolgáltató szektorban kiürülő munkaerőpiac és a feltehetően nagy számban tönkremenő vállalkozások azt vetítik előre, hogy az ebben a szektorban tevékenykedő cégek számára a válság sokkal hosszabb lehet.

Ugyanakkor lehetnek egyértelmű nyertesei is a pandémiának.

Az élelmiszer-kereskedelemmel, a házhozszállítással és a gyógyszeriparral kapcsolatos vállalkozások minden bizonnyal inkább javítottak munkáltatói pozícióikon a válság alatt. Korábban bizonyos munkakörökre rendkívül nehéz volt munkavállalókat toborozni, többek között ezért is voltak kénytelenek a nagyobb áruházláncok komoly toborzó kampányokat és folyamatosan emelkedő bért kínálni. A válság elején feltorlódó munkaerőpiac viszont egy csapásra megoldotta a munkaerő problémáikat. Hamarosan azonban ezek a most robbanásszerű fejlődésnek induló szektorok is megtelnek, vagy elérik a piaci igény szerinti csúcspontjukat, s akkor ezen munkakörök is kínálati súlyúvá válnak.