Véleménye mindenkinek van, legyen szó akár munkáltatóról, akár munkavállalóról. Mik a megfelelő módszerek és felületek, hogy hangot adjunk ezeknek? A pozitív és negatív észrevétel egyformán fontos, vagy valamelyiket célszerű magasabb szintre emelni?
Ne legyünk közhelyesek
Munkáltatóként oda kell figyelnünk arra, hogy tudassuk munkavállalóinkkal, igenis számít a véleményük, anélkül, hogy ez klisének tűnne. Célszerű lehetőséget biztosítanunk, hogy alkalmuk nyíljon anonim módon nyilatkozni pozitív, illetve negatív élményeikről egyaránt. Miért fontos ez? A legtöbb munkavállaló – tartva a maga után vont konzekvenciáktól – nem mer hangot adni őszinte véleményének, legalábbis nem feltétlen a megfelelő körökben, így munkáltatóként esélyünk sincs javítani az esetleges hibákat, ráadásul a munkáltatói márkánk is sérülhet. Ha lehetőséget nyújtunk, hogy mindenki személyazonosságának felfedése nélkül mondhassa el észrevételeit, nagyobb valószínűséggel derülhet fény olyan problémákra, melyeket könnyebben tudunk orvosolni, mint gondolnánk.
Építő jellegű kritika mindennek az alapja
Munkáltatóként és munkavállalóként is célszerű szem előtt tartani, hogy kritikánkat konstruktív módon fogalmazzuk meg, hogy a másik félnek szükség esetén lehetősége nyíljon változtatni. Például munkavállalóként minél világosabban fogalmazunk meg egy problémát, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a vezetőség azt orvosolni tudja. Munkáltatóként pedig mindenképp oda kell figyelnünk arra, hogy ne csak kikérjük az emberek véleményét, hanem halljuk is meg azokat, próbáljunk kéréseiknek korlátainkhoz mérten eleget tenni.
Véleménye mindenkinek van
Ahogy már korábban említettük, mindenkiben megfogalmazódik pozitív és negatív kritika is, akár munkavállalóról, akár munkáltatóról beszélünk. Tudnunk kell elfogadni, és figyelembe venni, hogy ez egy kétirányú folyamat, amely később munkáltatói márkánk erősödéséhez vezethet. Leírtuk annak fontosságát, hogy a munkavállaló megfelelő módon és körülmények között adhasson hangot véleményének, azonban az is rendkívül fontos, hogy olykor-olykor a munkáltató fogalmazzon meg észrevételt. Amennyiben inkább negatív hangvételű kritikát készülünk megosztani a kollégával, fontos, hogy építő jellegű szavakat intézzünk felé. Mindenképp el kell kerülnünk, hogy megjegyzésünk személyeskedésnek tűnjön. Legyen érezhető, hogy a szakmai fejlődésben kívánunk vele segíteni. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nem csupán negatív véleményünknek kell hangot adni: ne féljünk dicsérni, kiemelni pozitív észrevételeinket, hiszen ezekből is nagyon sokat lehet építkezni.
Thomas Gordon, kaliforniai pszichológus a konfliktusmegoldó kommunikáció során az én-üzeneteket ajánlja, mivel a te-közlés mindig minősítő, és lezárja a kommunikációt. De mi is az az én-üzenet? Leírja a közlő aktuális érzéseit, ellentétben a te-közléssel, mely során a megszólított félre helyezzük a pszichológiai terhet, aki ezt könnyen támadásnak érezheti. A módszer tanulható, munkahelyi konfliktuskezelés során is kiválóan alkalmazható. Sokkal eredményesebb lehet például azt mondani, „(engem) egy kicsit zavar, hogy ilyen gyakran mész ki szünetre”, ahelyett, hogy „(te) állandóan szünetre mászkálsz!”.
Manapság számos lehetőségünk van az említett kezdeményezés megvalósítására, hogy kikérjük mások véleményét anonim módon. Léteznek külön erre specializálódott cégek is, mint például a Staffino, ahol véleménynyílvánítás és a visszajelzések állnak fókuszban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal
