Mostani kutatásunkban a Neticle segítségével az Y és Z generáció számára kínált gyakornoki és diákmunka lehetőségek hirdetéseit vizsgáltuk a közösségi térben.
Facebook = az egyik legmegfelelőbb hely a diákmunka hirdetésére
Az ő esetükben az a helyzet, hogy szinte már lételemük a social, ezzel kelnek és fekszenek, ezt lélegzik. Így elég kézenfekvő olyan közegben megcélozni őket, amelyben otthon érzik magukat, nemde? A cikkünkben az elmúlt egy év aktivitási statisztikái alapján vonjuk le következtetéseinket.
1. ábra: Így alakul az online említések napi száma Forrás: Neticle.hu
A grafikon is szépen alátámasztja, hogy a közösségi média toborzási célokra való használata egy létező, egyre inkább erősödő trend a gyakornoki és diákmunkák szegmensében is. Amikor kiposztoljuk viszont vadiúj, diákoknak szánt pozíciónkat, érdemes figyelnünk arra, hogy az év folyamán szezonális hatások jelentkeznek a hirdetések számát illetően. Emiatt például, a nagyobb vizibilitás érdekében, amennyiben van rá lehetőségünk érdemes hamarabb észlelni, és már pl. a decemberi időszakban elkezdni a pozícióhirdetést, nehogy elvesszen a bejegyzésünk a hatalmas januári posztrengetegben.
Attól függően, hogy milyen típusú munkát szeretnénk posztolni, jó, ha azt is tudjuk, hogy ezek a szezonális hatások, a januári általános csúcs kivételével, különbözőek a gyakornoki pozíciók (szakmai tapasztalatot garantáló munkalehetőség) és a tradicionálisan diákmunkaként emlegetett pozíciók (alkalmi, vagy szaktudást nem igénylő munkák) esetében.
A diákmunkákat illetően nyilvánvalóan kissé hangsúlyosabb a nyári időszak, míg a gyakornoki pozíciók esetében az őszi-téli félév az, ami inkább kiemelkedő aktivitást mutat e téren, leginkább újévi fókusszal. Amennyiben mégis kénytelenek vagyunk a csúcsidőszakban posztolni, győződjünk meg arról, hogy bejegyzésünk és/vagy hirdetésünk kiemelkedjen az összes többi közül.
Hol posztoljunk és hogyan?
2. ábra: Hogyan alakult a megítélés a különböző platformokon? Forrás: Neticle.hu
Megvizsgáltuk azt is, melyek azok a platformok, amelyeket leginkább használnak a munkáltatók diákmunkás vagy gyakornoki álláshirdetési célokra. Nem meglepő, de a Facebook került ki a közösségi csatornák abszolút nyerteseként, amit leginkább a tematikus csoportokban rejlő, célzott posztolási lehetőséggel tudunk magyarázni.
Ha a Facebook mellett döntünk, mindenképpen érdemes cégünk profilján is megjeleníteni a nyitott pozíciót (hiszen így leghűségesebb követőinket tudjuk első kézből informálni), de egy jól megválasztott csoportban már szűrten érhetjük el a célcsoportunkat, növelve a poszttal való interakciók és a releváns jelentkezések számát.
Témánk szempontjából különösen nagy jelentőségűek pl. a „Pályakezdőknek is szóló állások, gyakornoki munkák - Jobinfo.hu” vagy a „Diákmunkák Budapesten” c. Facebook csoportok. Amennyiben költségvetésünk engedi, használjuk a Facebook hirdetési lehetőségeit álláshirdetési célokra, hiszen ezzel a módszerrel szintén tetszőleges szempontok alapján szűkíthetjük a célcsoportjainkat. Plusz, ily módon az Y és Z generáció által gyakran használt Instagram felületére is kikerülhetnek hirdetéseink.. A grafikonunkon továbbá az is jól látható, hogy a témánkkal kapcsolatban megjelenő tartalmak meglehetősen pozitív megítélésben részesülnek az összes többi, e szempontból semlegesebb platformmal szemben.
Az érzelmekben van a kulcs
3. ábra: Hogyan alakul az online megítélés Forrás: Neticle.hu
A 3. ábrán látható, hogy a gyakornoki álláshirdetéseket egy sokkal inkább pozitívabb érzelmi megítélés jellemzi, mint a diákmunkák hirdetéseit. Ez köszönhető pl. a gyakornoki lehetőségek motiváló és dinamikus szövegezésének, amit az ifjú álláskeresők szívesen olvasnak és elismerően kommentelnek. Ezzel ellentétben diákmunkák hirdetésében még van mit fejlődnie a webnek. Itt a pozíciók szövegezése általánosan mondhatni kevésbé intenzív, monotonabb és tényszerűbb, ami nagyrészt semleges, esetenként negatívabb érzelmeket vált ki az internetezőkből. A diákok könnyen, érdektelenül tovább görgethetnek, anélkül, hogy tudatosodna bennük a hirdetésünk tartalma. Érdemes lehet tehát kicsit hirdetésünkkel kiemelkedni a tömegből és megtörni ezt az érzelmi csendet.
Figyelemfelkeltő hatás érdekében bátran használjunk képeket, videókat, mémeket, gifeket, bármilyen kreatív tartalmat.
Ne feledkezzünk meg az egyensúlyról sem! Fontos, hogy felhívásunkkal transzparensek maradjunk, ne ígérjünk többet, mint amit pozíciónkkal valójában nyújtani tudunk a diákok számára. Hiszen pontosan ez a csalódottságérzet az, ami a fiatalok rosszalló, dühvel teli online visszajelzéseit generálja, amik a közösségi térben vírusként terjedve, pillanatok alatt odavághatják a munkáltatói márkánkat a jövő generációi előtt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
